Rimaszombat, Dunaszerdahely, Komárom, Érsekújvár és több más magyarok lakta szlovákiai településen is utcára vonultak a kormány oroszpárti politikájával elégedetlen polgárok
Ahogy azt a szombaton posztolt prágai tüntetés magyar szónoka is említette, a február 7-én Szlovákia és világszerte, a Fico-kormány politikája ellen tartott tüntetéssorozat legújabb állomásán több, szlovákiai magyarok lakta településen is összegyűltek a helyi polgárok etnikai hovatartozástól függetlenül, a helyi jogállam, demokrácia és Szlovákia nyugati orientációjának védelmében.
Nézzük most meg kicsit közelebbről ezeket a településeket is, mit írnak a helyszíni beszámolók?
Rimaszombaton 300-350 választópolgár jelent meg a "Rimaszombati kávéház" elnevezésű civil (polgári) szervezet hívására. A tüntetők között a környező településekről is érkeztek. A rendezvény kétnyelvű volt, magyar nyelven mondta el beszédét a szlovák anyanyelvű szónokok mellett Szászi Zoltán író is. A tüntetők a legfelsőbb politikai vezetés lemondását követelték.
Dunaszerdahelyen, a Csallóköz "fővárosában" 150 fő demonstrált. A felszólalók között volt a Magyarországon is jól ismert Hunčík Péter pszichiáter, író is, aki arról beszélt magyar nyelven, hogy 1989-ben hasonló értékekért kellett tüntetni, mint ezekben a napokban.
A szlovákiai magyar Napunk.sk hírportál beszámolója idézi Hunčíkot, aki szerint "1989-ben is Európához akartak tartozni a tüntetők, és utána azt hitték, nem fog kelleni többször ezért tüntetni. Ezeket az értékeket most viszont fenyegetik azok az akarnokok, akik világszerte feltűntek, és akik közé Robert Fico és Orbán Viktor is tartozik."
Komáromban először tartottak kormányellenes demonstrációt, de a megjelentek létszáma minden várakozást felülmúlt. A Klapka téren mintegy 400–500 ember gyűlt össze Fördős Tamás helyi aktivista hívására. A beszédek ebben a városban is két nyelven hangoztak el. A Nyitott Kultúráért mozgalom nevében Bandor Éva és Szebellai Dániel az orosz katonai agresszió kapcsán arról beszélt, hogy az oroszok hogyan rombolják le és rabolják ki az ukrán kulturális intézményeket, és párhuzamot vontak a jelenlegi szlovák kulturális minisztérium a szlovákiai kultúrát romboló intézkedéseivel. A beszéd végén lemondásra szólították fel Martina Šimkovičova kulturális minisztert.
Érsekújvárott a város főterén tartottak kétnyelvű kormányellenes demonstrációt a helyi civilek. A felszólalók között volt Peternai Zsuzsanna, a helyi Pázmány Péter Gimnázium igazgatója is.
Peternai felszólalásában elmondta: „Aggódom amiatt, ahogyan a kormány kommunikál a polgárokkal. Egy elhangzott szót nem lehet visszavonni, nem lehet úgy tenni, mintha nem hallottuk volna – még akkor sem, ha egyesek úgy gondolják, hogy igen. A szavak pedig fájdalmat okozhatnak, rombolhatnak, megronthatnak, frusztrálhatnak, dehumanizálhatnak. A véleményt ki kell mondani – de úgy, hogy ne sértsünk meg másokat, ne támadjunk senkit. Mi ilyen politikai kultúrát nem akarunk. Nem megfélemlítést és zsarolást akarunk, hanem tisztességes kommunikációt és tényszerű érvelést, ahogyan azt a diákjainknak tanítjuk.”
CSK-kommentár: Prágából nézve örvendetes fejlemény, hogy a szlovákiai magyar polgárság is aktivizálódik, és egyre jobban megmutatja magát a helyi, szlovákiai demokratikus politikában.
Nagy kár, hogy az orbánista maffiaállam által teljesen leigázott hivatalos szlovákiai magyar politikai vezetés, illetve a magyar és szlovák nyelven is széles körben terjesztett orosz propaganda által megtévesztett szlovákiai magyar szavazók egy része ma már otthonosabban érzi magát a szlovák nacionalista politikával kulturális, politikai szövetségben, és megfeledkezett azokról a 89-es rendszerváltás idején kivívott pozitív pozíciójáról, amelyben a helyi magyarok a szlovákiai demokratikus politikával és azok képviselőivel együtt mozogtak.
Magyarországi szemmel nézve ezért is lenne kulcsfontosságú egy alapvető politikai fordulat, egy új, demokratikus rendszerváltás Magyarországon, mert ezzel a határon túli magyar kisebbségek is felszabadulnának, nemcsak Szlovákiában, a jelenlegi orbáni maffiaállam nacionalista politikájának fojtásából, és a helyi, lojális orbánista mamelukok önkényétől.
A szlovákiai tüntetések Magyarországra pedig azt üzenik, hogy egy társadalom minőségi állapotának javításáért maguk a társadalmat alkotó állampolgárok sokasága teheti a legtöbbet. A “jóvanezígy” kulturálatlan pangása ellen a polgári önszerveződések, és azok aktív cselekvései, például a tüntetések öngyógyító folyamat és pozitív élmény egy alvó, szétesett társadalom életrekeltésében. És amikor egy ország alapvető fundamentumait támadja, rombolja egy autoriter politika, az ellen etnikai hovatartozástól vagy ideológiai gondolkodástól függetlenül teljesen természetes és szükségszerű ellenállni az Európai Unió közepén.
Ezt a tüntető szlovákiai magyar és a szlovák polgárok üzenete - a magyarországi magyar sokaság felé.