Így nem értesül semmiről, ha a magyarországi “sajtót” olvassa - Észtország: Fel kell függeszteni Magyarország uniós szavazati jogát az újabb szankciós blokk miatt
Vannak hírek, amelyeket nem olvasnak el a magyarországi sajtóban, annak ellenére, hogy hazánkat és a benne élő magyar állampolgárokat egzisztenciálisan érintheti. Ha pedig el is olvassák, akkor nem egészen arról értesülnek, ahogyan az a valóságban történt.
Az orbánista maffiállam által a magyar társadalom köré épített információs kupolán kívül maradt legújabb hír szerint Észtország azt szeretné, ha Magyarország elveszítené a szavazati jogát az Európai Unióban.
Erről a hírről a feketeöves orbánista propaganda felületek nem számoltak be, az elhallgatás technikájával éltek, ne is keressék. Ezeken a felületeken a szokásos hírzajkeltés folyik, magyarpéterezéssel, hunyadizással, jakabpéterezéssel.
Az első ránézésre a maffiaállamtól független sajtóban már foglalkoztak a témával, de az általam most bemutatandó hírt természetesen elhallgatták. Mutatom, hogyan találkozhattak a témával:
Euronews: „Magyarország lemond a vétóról és beleegyezik az oroszokkal szembeni uniós szankciók meghosszabbításába”
Népszava: „Lemondott a vétóról az Orbán-kormány, egy kisebb kompromisszum után áldását adja az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítására”
Az Euronews és a Népszava is magát független felületnek maszkírozza, de előbbi esetében a Direkt36 az Expressoval és a Le Monde című francia lappal közösen kiderítette, hogy magyar kormányközeli körök vették meg a havi 145 millió nézőt megszólító Euronews európai hírcsatornát. A Népszava felületein pedig rendszeresen találkozhatnak kormányzati hirdetésekkel, tehát a fogott, ellenőrzött, Oroszországból már ismert „ellenzéki sajtó” pozíciója ebben az esetben is beazonostható.
E rövid forráskritika után pedig jöjjön az észtországi hír.
A balti ország szerint Budapest szisztematikusan Európa közös biztonsági érdekei ellen dolgozik. Az indítvány azután érkezett, hogy Magyarország levetett több orosz állampolgárt is az európai szankciós listáról.
A fenti javaslat értelmében Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerint az EU-nak ezért eljárást kell indítania Budapesttel az EU-Szerződés 7. cikke értelmében, amely az EU alapvető értékeit alapvető módon és hosszú távon megsértő tagországok szavazati jogának felfüggesztéséről szól.
Egy ilyen döntés esetén, azzal párhuzamosan az adott ország EU-s tagsági kötelezettségei továbbra is kötelező érvényűek maradnak.
Ismert: Magyarország és Szlovákia korábban azzal fenyegetőzött, hogy blokkolják az oroszellenes szankciók meghosszabbítását, amelyek egy közös megállapodás nélkül egyszerűen lejárnak.
Tsahkna elmondta, hogy Magyarország „politikai okokból” három orosz üzletember levételéhez kötötte a szankciók meghosszabbításának megszavazását.
„Amikor az EU úgy döntött, hogy meghosszabbítja a szankciókat körülbelül 2400 olyan személy és szervezet ellen, akik és amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, akkor Magyarország politikai okokból a szankciók meghosszabbítását részéről ahhoz kötötte, hogy Vjacseszlav Kantor, Mihail Degtyarev és Gulbakhor Iszmailova orosz üzletembereket töröljék a szankciós listáról,” nyilatkozta az észt külügyminiszter egy helyi angol nyelvű észt hírportálnak március 14-én.
Erről a három személyről annyit mindenképpen érdemes tudni a magyarországi olvasónak is, hogy olyan orosz oligarchákról van szó, akik Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójához közvetlenül hozzájárultak, és személyesen is közel állnak Vlagyimir Putyin orosz vezetőhöz.
A fenti tények ellenére, az oroszpárti orbáni maffiaállam követelésére, lekerültek az EU szankciós listájáról.
Az észt külügyminiszter így magyarázta el a következményeket: “a szankciók meghosszabbítása a tagállamok egyhangú döntését kívánja meg, de Magyarországnak köszönhetően sajnos ma (pénteken) nem született megállapodás.
Mindez a magyarországi sajtóban (Euronews, Népszava) úgy jelent meg, hogy "Magyar kérésre négy nevet levettek a listáról a 2400-ból", ezért “Magyarország beleegyezett abba, hogy ejtse vétóját”.
Vagyis, az történt, hogy Orbán újra zsarolt, és csak akkor szavazta meg a teljes szankciós csomagot, ha leveszik az észtek által már kritizált személyeket. Ez a fontos körülmény azonban magyar nyelven csak itt, a Csehszlovák Kém projekt felületén olvasható.
Tsahkna hozzátette még, hogy Észtország támogatja az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbítását, és hangsúlyozta, hogy azokon nincs okuk enyhíteni, tekintettel Oroszország folyamatos agressziójára Ukrajna ellen.
A magyar blokk története itt nem állt meg, és a fejlemények arra kényszerítették Észtországot, hogy saját belföldi szankciót jelentett be ugyanezen három orosz üzletember személye ellen. “Kantorral, Degtyarjovval és Iszmailovával szemben nemzeti szankciót szabok ki, válaszul arra, hogy kizárták őket az EU szankciós listájáról,” magyarázta az észt pozíciót a balti ország külügyminisztere.
Az észtországi komplex megelőző intézkedések olyan nemzetállami szintű pénzügyi szankciókat jelentenek, amelyek befagyasztják és elérhetetlenné teszik az Oroszország katonai tevékenységét támogató vagy ahhoz hozzájáruló egyének, szervezetek vagy hatóságok pénzügyi eszközeit és gazdasági erőforrásait.
Ismert: az Európai Unió 2014 márciusa óta hozzávetőleg 2400 személy - köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök, az orosz parlament számos képviselője és orosz oligarchák - ellen szabott ki szankciókat Ukrajna szuverenitását és függetlenségét aláásó cselekmények miatt.
Az uniós szankciók hat hónapig vannak érvényben, ami azt is jelenti, hogy a szankciókat félévente felül kell vizsgálni és meg kell hosszabbítani. A következő megújítás, beleértve az Orosz Központi Bank 200 milliárd eurós eszközeinek befagyasztását, júliusban esedékes.
Az észt sajtóban kiemelik, hogy Magyarország Orbán Viktor alatt következetesen sokkal oroszbarát álláspontot képvisel, ellentétben Európa nagy részével, ráadásul még az Ukrajna 2022-től elindult orosz teljes körű inváziója után sem változtatott pozícióján.
Ennek az oroszbarát pozíciónak egyik felvonása az volt, amikor Orbán tavaly júliusban egyoldalúan találkozott Putyinnal, ráadásul mindezt az EUT magyar elnökség nevében tette, azt hazudva a világ közvéleménye felé, mintha látogatása az EU nevében valósult volna meg, noha erre semmilyen felhatalmazása nem volt.
Az észt sajtó egyébként még arról is tájékoztatta az észtországi olvasókat, hogy amíg 2023-ban Magyarország a nettó EU-s pénz negyedik legnagyobb kedvezményezettje volt, és 4,4 milliárd eurót vett fel, addig Észtország ugyanabban az évben 839 millió eurót kapott.
Holnap emlékezünk az 1848-as polgári forradalomra és szabadságharcra. Azon a március 15-i napon hirdették ki a polgári sajtószabadságot, is amely azóta a magyar sajtó napja is.
Százhetvenhét évvel később a jelenben élő magyar állampolgároknak újra harcolni kell nemcsak saját polgári szabadságáért, de a szabad sajtóért is.
